Robert Peter Maximillian Williams harminc éve, 1974. február 13-án született az angliai Staffordshire-ben. 29 éves korára a világ szinte minden részén ismerik nevét, ráadásul életstílusát még James Bond is megirigyelhetné: „gyönyörű autók és gyönyörű nők, éjszakai dühöngők”.
Pályafutását a kilencvenes évek meghatározó brit fiúcsapatában, a Take That-ben kezdte, először a csapat bohócaként, majd a lázadó rosszfiú szerepében, mindenesetre énekelni és táncolni már akkor is kiválóan tudott. Féktelen drog- és alkohol orgiák közepette öt év után 1995 júliusában bejelentette, hogy otthagyja a „majmokat” és 1996-tól szólókarrierbe kezdett. Hiába volt a csapat vezéregyénisége Gary Barlow, Robbie Williams nélkül a Take That nyolc hónap után feloszlott. Nigel-Martin Smith, a fiúbandát megálmodó menedzser szerződésszegés miatt több, mint egymillió fontot akasztott le Robbieról, ráadásul a sztár egészen 2006-ig 20 százalékos részesedést fizet a szólókarirrerjéből befolyó jövedelméből. Ha az Escapology lemezszerződését és eladási adatait nézzük, (több, mint 4 millió eladott példány), Smith még jobban is járt a Take That feloszlásával.
Robbie 1995 karácsonyán anyjától így búcsúzott el: „elmegyek egy kicsit bulizni”. Valószínűleg hosszú volt a parti, mert nem került elő egy teljes évig. Kedvenc alkohol és kábítószeres barátai, az Oasis énekes Noel Gallagher és Goldie hevesen marasztalták, és Robbie bizony alaposan belekóstolt a „jóba”. Kiadójától végül amolyan utolsó figyelmeztetést kapott, így kénytelen volt összeszednie magát. Az első kislemez a George Michael-féle Freedom feldolgozása volt, ami meg is hódította a listákat. Williams mérhetetlen pimaszságát jól ábrázolja a dal kiválasztása: Gary Barlow-t sokan úgy emlegették, mint a következő George Michaelt. Féktelen életmódja megbosszulta magát, és Robbie kórházban kötött ki. Regenerálódását követően 1997-ben jelent meg első szólólemeze, a Life Thru A Lens, amin az előzményekhez képest egy érettebb, megfontoltabb oldalát ismerhették meg a rajongók. A rosszindulatú kritikusok is meglepődtek az olyan dalok hallatán, mint az Angels vagy az Old Before I Die.
Nagyon nem kellett azért izgulni, az Angel váratlan sikerén túl Robbie kiemelkedő és emlékezetes fellépés tartott a Glastonbury-fesztiválon, ami hagyományosan a brit zenei élet legnagyobb szabadtéri eseménye és egyben megmérettetés is az ott fellépő zenészeknek. Robbie karrierje szélsebesen ívelt felfelé, és ezt a tendenciát csak megerősítette az 1998-as I’ve Been Expecting You, rajta olyan dalokkal, mint a Millenium, a Pet Shop Boys énekesének segítségével elkészített No Regrets, vagy a Strong.
Második albuma után a szakma is a lábai előtt hevert: az 1998-as brit zenei díjkiosztó gáláról nem kevesebb, mint hat díjjal sétálhatott haza. Érdekes módon az amerikai piac nem kért belőle, és mind a mai napig nem sikerült a tengerentúlon tartós sikert elérnie, noha kitartóan próbálkozik. A The Ego has landed válogatáslemez után 2000-ben a Sing When You’re Winning tovább folytatta a sikerszériát, olyan dalokkal, mint a Let Love Be Your Energy, a The Road To Mandalay és a botrányos videójáról elhíresült Rock Dj.
Amikor már mindenki azt gondolta, hogy Robbie nem tud újat mutatni, 2001-ben egy igazi zenei csemegével rukkolt elő: a Swing When You’re Winning című lemezen példaképei előtt tiszteleg klasszikus dalok feldolgozásával. Hogy mindez mennyit jelentett Robbienak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Royal Albert Hall-ban tartott koncertjén elsírta magát az It Was a Very Good Year című Frank Sinatra sláger éneklése közben. A lemezen nemcsak egykori nagyságok, hanem mai sztárok is felbukkanak, mint Nicole Kidman és Rupert Everett.
Robbie az Escapology című lemez turnéjával 2003. november 3-án Budapesten is fellépett. Bár az Escapology az amerikai piacon nem aratott túl nagy sikert, az album rekordösszegű, 50 millió font értékű szerződést jelentett Robbienak. Szerencsére ő vérprofi, és szívét-lelkét odaadja azért a rengeteg pénzért: engedjük, hadd szórakoztasson minket!
2004. októberében lát napvilágot az énekes első Greatest Hits albuma, ami két új dalt is tartalmaz: a Bridget Jones második részéhez írt Miss Understood, és a Radio című dal. Utóbbit Williams Stephen Duffy közreműködésével írta, és előreláthatóan az új stúdiólemez dalait is együtt írják majd.